A néző, a fogyasztó szempontjából majdnem mindegy, hogy szervezetileg, vagy épp pénzügyileg, netán vezetőileg önálló-e egy televízió vagy sem.
A leköszönt Cselényi elnök - aki még a későbbiekben lehetséges, hogy magyarázkodni kényszerül a csatorna körüli ügyletek miatt - szerint ha az önállóság megszünik, meghal az alkotás szabadsága is. Ez mind szép és jó, de csak gondoljunk bele, hogy például a BBC-nek hány, közös fenntartásban működő csatornája van, és milyen jól elvan az alkotói szabadság is arrafelé. De hasonló a helyzet például a lengyel köztévénél is, ahol még újabb adók elindítását tervezik.

Ráadásul nálunk egyelőre nincs is szó tényleges összeolvasztásról, fúzióról az MTV és a Duna között. Ez a két adó összesen négy csatornát tart el jelenleg egyébként.

Gyakorlatilag mindegy, hogy ki lesz a Duna igazgatója (merthogy az elnöki státusz elvileg megszűnik). Persze hallani már - nem is valószínütlen neveket, akik végül befutók lehetnek. Így Bayer Zsolt, egykori Duna-alelnök, vagy épp Szaniszló Ferenc korábbi dunás hírfőszerkesztő, akinek akkori működése egyáltalán nem volt sikeresnek nevezhető sem szakmai, sem nézői szempontból. Gyakorlatilag a Duna valaha volt legnézhetetlenebb hírműsorát állította elő, amely egyáltalán nem tükrözte a Duna Tv szellemiségét - épp a határon túli hírek hiányoztak belőle, de teljesen.

És most jutottunk el a kulcsmondhathoz. A Duna Tv és  a határon túl. Ez lesz a következő időszak meghatározó kérdése, mert mára már csak nyomokban emlékeztet régi önmagára a csatorna: határon túli körzeti stúdiói már jószerivel nincsenek, sportriportereit sem Erdélybe, vagy Felvidékre hanem a világ különféle helyeire utaztatja az adó, különösebb indok és közvetítés nélkül. De ez egy másik téma már.

Ha nem lesz gyökeres struktúraváltás a Duna Tv-n belül, akkor mindegy is, hogy melyik posztot ki tölti be a néző szempontjából sem jobb, sem rosszabb nem lesz.

De miben kéne leginkább változtatni?

Már régen - a műhold adta lehetőségeket kihasználva - klónoznia kellett volna önmagát a csatornának, amely a műholdas sugárzás árát illetően nem jelentős plusz kiadás, mivel egy bérelt transzponderen mindenképp maradnak kihasználatlan felületek.

A klónozás lényege pedig annyi: a Duna Tv egyes programját (vagy akár a Duna II-t, mindegy) 3-4 változatban kellene sugározni. Azaz az adás 90%-ban minden verzióban ugyan az volna, amolyan regionalizált változatokként: lehetne Duna Tv Erdély, Duna Tv Felvidék, stb. Ezek azonban külső jelként sehol sem jelennének meg a csatornán a különbség csak az a napi mondjuk 10%os műsoridő melyet - ha még léteznének - a regionális stúdiók tölthetnének be. Ezzel megvalósulna az a régi vágy, miszerint több határon túli hírt kellene megjeleníteni, és közelíteni kellene azokhoz a régiókhoz is (így például kelet-Felvidék) amely a Duna jelenlegi hír-térképén teljesen fekete.

Azaz mindenhol 90%-ban ugyanazt a műsort sugároznák az eltérés pedig a regionális adások adásideje (tehát tőkétől függően például délután 5-7 között és annak ismétlései) lenne, melyek párhuzamosan tudnának műsort sugározni azaz nem vennék el egymástól az adásidőt (a főadón ez alatt mondjuk napi váltásban mutathatnák őket) és ráadásul megnyilna a határon túli magyar reklámok lehetősége is: olcsó, és koncentrált reklámfelületként jelenhetne meg a Duna térségi verziója, amelyből akár el is tarthatnák magukat a regionális stúdiók ha a ezen bevételeket a csatorna náluk hagyná.

A regionalizált adásokat a helyi kábelszolgáltatók ennek megfelelően vennék át, és Erdélyben az erdéyi adást láthatnák, de egyéni parabola segitségével bárki nézhetni egyik vagy másik verziót amerikától ausztráliáig.

Rendkívül sarkallatos kérdés a határon túli digitális földfelszíni tévéadásban való jelenlét (a bizonyos DTT - lásd: MinDig Tv). Cselényi elnök korábban élből elutasította, és szükségtelennek tartotta ezt mondván lefedettségük teljes: a magyarországi MinDig Tv-n mégis elsőként jelentek meg, és a valóságban például a már említett kelet-felvidéken számos magyar ember (személyes ismeretség okán mondhatom) még csak nem is látott soha Duna Tv-t, miután csak a három földi sugárzású adó (m1, tv2, rtl) jut el hozzá, s sok helyütt - a beljebb fekvő részeken - még az sem.

De ne gondold kedves olvasó, hogy a klónozással én találtam volna fel a spanyol viaszt, a modell él és működik tőlünk nyugatabbra már rég óta hasonló módon működi: lásd német tartományi szinten.

Ez azonban nagy érvágás lenne a budapesti központban dolgozók számára, hiszen nem biztos, hogy a továbbiakban szükség lenne ilyen számban munkájukra.

Persze ez nem csak regionális hálózat felélesztésével járna hanem jóval nagyobb összeget kéne fenntartásukra is fordítani amit ma a Duna központi, budapesti része nyel el, hiszen gyakorlatilag a regionalitás ma nem létezik náluk.